Már rég tervezem a következő blogbejegyzést de hát van a kisember aki a 4 hónapjával söpör szét mindent körülöttünk.. Ma is.. Tomi (álá ‘ férj) ad nekem kezelést. Már érzem előre, ohh, fincsi kedves érintés a testnek, jól belealszom…. Ühüm. Megyek altatni (Tomi szabin van) nézi az időt, már fél kettő? 4re megyünk Flóráért(óvodában) 16:30kor iskola nyílt nap. Oké, gyors altatás, aztán kezelünk. Tomi felment meditációt hallgatni. Jó, majd írok ha jöhetsz kezelni..
Kisember mélyen alszik. Felkelnék mellőle, már jelzem fentre, hogy mindjárt vagyok.. Erre sír…. Oké, visszaaltat.. Ezt újra.
Tomi reagál, hogy jönne, írom, maradj… Engedd el, nem alszik ha felkelek mellőle.. Nézem hogy jó akkor ledőlök alszom vele, végül is az is egy pihenési forma

.. Erre újra sír… (ez volt mikor még volt vagy 50 percem aludni.. Aztán újra nézem a időt a következő ébredési etapnál.. Okés óra 50,kövi óra 20ig kialszom magam…

..
Jelentem. Aludtam 15 percet, újra rajtam lóg, és alszik vissza..
Most már mindenki fent….természetesen kialudtuk magunkat

gyerek sír (már tényleg nem tudom mi baja lehet.. Megengedem..
Van csomó eszközünk, olajok, kezelések, kérdések, és egyéb más varázslat..
Van mikor csak a humor és a megengedés hozzájárulás..
Kisember nő, fogzik, fejlődik, új helyen alszik… Minden más mindig, csak a változás állandó.
Lehet ha nem lennének eszközeink már megőrültem volna….
Sokszor olvasom, hogy zuhany alatt sírnak az anyák… Bakker el sem jutok fürödni..

Múltkor meg csak én fürödtem a 2 kicsinek nem jutott melegvíz…. Pedig csak gyorszuhanyoztam

…
Hogy rossz anya vagyok e ettől? Jól esik mikor írja valaki és figyelmeztet hogy nem, nem vagyok rossz semmiért. Minden úgy jó ahogy van.

Ismét Gubics Ildi voltam.
(egy anyuka eszközökkel a folytonos fejlődés útján egy támogató férjjel a háta mögött) Hogy lehetek ilyen szerencsés?